| Stroke utáni állapot |
|
Repetitiv transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) alkalmazása a stroke utáni állapot rehabilitációjában
A stroke (agyvérzés, agyi infarktus, agyi keringési zavar) sürgősségi ellátása jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedben. Ez vezetett a halálozás csökkenéséhez. A stroke okozta maradvágytünetek, leggyakrabban a féloldali bénulás, azonban nem változtak. Az agyi katasztrófát követően kialakult neurológiai tünetek miatt az egyén önellátásában akadáyozott és munkaképtelenné válik. Nem csupán az érintett személy életminősége romlik, de a környezetében élőké is, mert az ápolást el kell látni, sokszor a 24 órás felügyeletet kell biztosítani és ezáltal a keresetkiesés jelentős. A fél oldali bénulás hagyományos rehabilitációjánál (masszázs, torna, a perifériás idegek elektromos stimulációja) a stroke-ot követő első három hónapban érhető el a legjelentősebb javulás. Az illető feláll, segédeszközzel jár esetleg vállövben aktív mozgás indul. A stroke-ot követő 1 év alatt elért javulás sokszor véglegesnek tekinthető. Öltözködésben, étkezésben, WC használatban önellátó, de a béna felső végtagot ritkán tudja funkcionálisan használni fogásra, elengedésre. Gyakran fájdalmas izomfeszülések, görcsök, izületi fájdalmak nehezítik a stroke-ot elszenvedett egyén életét..
A béna végtag funkcionális javulásának csekély kilátása teszi szükségessé az újabb módszerek keresését és alkalmazását a stroke-ot követő állapotokban.
A transcranialis mágneses stimulátor által létesített nagy térerejű változó elektromágneses tér alkalmas arra, hogy a koponyán kívülről fókuszáltan ingerelje az agykéreg különböző területeit és annak pályakapcsolatait. A motoros pálya ingerlésével izommozgást lehet kiváltani a végtagokban, ez a motoros kiváltott válasz (MEP).
TMS ingerléssel a béna végtagban a fiziológiás beidegzésnek megfelelő motoros kéreg felől ritkán lehet kiváltani az izommozgást. Hogy az elpusztult , vagy sérült motoros pálya mely agyterületről épül fel újra vagyis honnan idegződik be újra a béna végtag és indul be az aktív mozgás azt az elmúlt évtized vizsgálati eredményei fedték fel. Kis kiterjedésű kéreg alatti terület léziója esetén a pálya reorganizációja előre helyeződik, többnyire frontalis területre az azonos féltekén belül. Nagy kiterjedésű, a féltekét érintő infarktus vagy vérzés esetén a béna végtaggal azonos oldali ép pálya vesz részt a végtagok ismételt beidegzésében.
Leegyszerűsítve a fenti eszmefuttatást, stroke-ot követően a motoros pálya reorganizációja onnan indul be, ahonnan TMS ingerléssel kiváltható a béna végtagokban az izommozgás, azaz a motoros válasz.
Stroke-t követően az újonan kialakult motoros beidegzés TMS ingerlése alacsony frekvenciával 7 napon át kifejezett izomlazító hatást eredményez, ami tartósan, hónapokon át észlelhető.
Megszünnek a fájdalmas izomgörcsök általában már a kezelés hetének végére.
Az aktív mozgás kiterjedése vagy beindulása többnyire a kezelést követő hetekben észlelhető. A rTMS kezelés hatása független a stroke–ot követő állapot fennállásától. Az inakban kialakult kontrakturán (amikor passzivan sem nyújtható ki az izomcsoport) azon természetesen nem változtat, ez a mechanikus akadály sebészi megoldást igényel.
Az aktív mozgás beindulása az egyes izomcsoportkban, izületekben nem jelent azonnal funkcionális javulást. A béna végtag részvétele az öltözködésben, a fogás, elengedés mozdulatok kivitelezése a két havonta megismételt kezelésektől várható akár fél év alatt.
RTMS kezeléssel felgyorsítható a féloldali bénulás funkciójának a visszaszerzése. Az agyban a motoros pálya ingerlése az újonnan létesült beidegzés területéről oki terápiát jelent a stroke kezelésében. A stroke kialakulása óta eltelt idő ezen terápiás beavatkozás eredményét nem befolyásolja.
Irodalom: 1. Byrnes ML, Thickbroom GW, Phillips BA, Mastaglia FL. Long-term changes in motor cortical organisation after recovery from subcortical stroke. Brain Res 2001, 889, 278-287. 2. Fridman EA, Hanakawa T, Chung M, Hummel F, Leiguarda RC, Cohen LG. Reorganization of the human ipsilesional premotor cortex after stroke. Brain 2004, 127, 747-758. 3. Málly J. Transcranialis mágnes stimuláció (TMS) a diagnosztikában, az agy fiziológiai kutatásában és a neuropsychiatriai betegségek kezelésében. Pécs, egyetemi jegyzet 2004. 4. Mottaghy FM. TMS: Using brain plasticity to treat chronic poststroke symptoms. Neurology 2003, 61, 881-882. 5. Uy J, Ridding MC, Hillier S, Thompson PD, Miles TS. Does induction of plastic change in motor cortex improve leg function after stroke ? Neurology 2003, 61, 982-984. 6. Werhahn KJ, Conforro AB, Kadom N, Hallett M, Cohen LG. Contribution of the ipsilateral motor cortex to recovery after chronic stroke. Ann Neurol 2003, 54, 464-472. |
