• Dr.habil. Málly Judit Ph.D.

    neurológus főorvos, rehabilitátor, klinikai farmakológus, egyetemi magántanár

  • Neuro-MS / D

    Magas intenzitású stimulátort (rTMS)
  • SZOLGÁLTATÁSOK

Information about Theraphie with rTMS

The principle of  transcranial magnetic stimulation (TMS)

Nearly two hundred years ago Faraday discovered that changing electromagnetic waves induced electric current in the surrounding tissue. The nervous system can conduct the electric current and, furthermore, electric current flows within the nervous system during its activity. Changing electromagnetic fields created outside the scalp can induce electric current in the brain, spinal cord and periphery. Bone presents no barrier to these induced effects.

more...

Übersicht über die in der Neur Rehabilitation gemachte Heilarbeit

Weshalb nur Sopron?

-Weil von  Sopron jene Therapienforschung mit der rTMS Behandlung ausging, die  eine Rehabilitation der neurologisch Kranken revolutionierte.

Was ist eigentlich diese geheimnissvolle rTMS?

-Wenn das Nervensystem funktioniert, z. B. wenn wir sprechen, denken, dann fließt dadurch Strom. Die repetive transcranial-magnetische Stimulation (r TMS) ist imstande, ...1111111111

mehr...

 

Деятелънoсть Институтa Неврореабилитации в Шопроне

   Лечение в Институте Неврореабилaитации в Шопроне занимaeт одну неделю. Мы лечим пaрaлич рaзнoгo проиcхoждeния, незaвисимo oт вoзрacта. Вoзмoжныe причины пaрaличa: у дeтeй травмa при рождении (cerebral pulsy), у взрослых – пoследcтвия инсультa.

Пaрaлич тaкжe чacтo вoзникaeт после серьёзных аварий, coпрoвoждaющихcя травмaми мoзгa и позвоночника. Вoзмoжныe пocледcтвия этого: пaрaлич конечностей, нарушение рeчи или умcтвeнный упaдoк.1

более...

Podstata unikátnej tzv. šoproňskej liečebnej metódy

Prečo práve Šoproň je miestom unikátnej liečby?

V meste Šoproň sa pred niekoľkými rokmi začal terapeutický výskum s liečebnou metódou rTMS, ktorá v praxi nášho Neurorehabilitačného ústavu znamená doslova revolúciu pri rehabilitácii neurologických pacientov.

Čo sa vlastne skrýva za tajomným názvom - rTSM metóda?

Keď nervový systém funguje dobre a napríklad rozprávame, myslime...

 viac...

  • Miért fontos...
  • Neurorehabilitácia v Šoproni
  • A függőleges felfüggesztés...

Miért fontos a koponyán keresztül az agy ingerlése a bénulások, beszéd nehezítettség és a migrénes fejfájás esetében?

Látszólag semmi kapcsolat nincs a felvetett tünetek, betegségek között. Egy valami mégis közös az, hogy az agy betegségei, melyeket nem lehet a kéz mozgatásával vagy logopédiai leckékkel, egyszerű fájdalomcsillapítókkal megoldani. Egy megoldás van, a koponyán kívülről ingerelni kell az agy azon területeit, melyek részt vesznek a funkció kialakításában.

Hogy tehetjük ezt meg?

Kétfajta ingerlési mód terjedt el a világban a repetitive transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) és a transcranialis dirrect current stimulation (tDCS).

Vajon mit rejtenek ezen hosszú szavak?

A rTMS a változó elektromágneses  tér olyan erős, ami áramindukciót tud létrehozni az idegrendszerben és végigfut az akciós potenciás, azaz az ideg ingerületbe kerül. Olyan ez, mint egy rádióhullám, ami áthatol a legvastagabb falon is, azaz ebben az esetben a koponyacsonton vagy gerincoszlopon. Direkt tudja ingerelni az agykéreg  különböző területeit, amely ingerületek azonnal szétterjednek az agy különböző mélységeibe vagy az ellenoldali féltekére. A tDCS, ami direkt árammal működik, alacsony áramerősséggel, megváltoztatja az idegsejtek membránjának polarizációját. Bár a két ingerlésnek különböző az elsődleges hatásmechanizmusa a végső hatás az, hogy az idegrendszer regenerációját elősegítő hormont termelnek és fokozzák a kamrák alatti területről az őssejtek termelődését és differenciálódását a megfelelő sejtekké a sérülés helyén.

Tehát akkor térjünk vissza az ingerlésre. Mivel ingereljünk? Milyen betegségben?

Mindkét ingerlést együttesen be kell vetni a központi idegrendszeri betegségekben.  A legújabb irodalmi adatok alapján a beszédelindításában a tDCS fontos szerepet kap. Fontos ez a koraszülöttek sérüléseinél, ahol nem indul el a beszéd még évek hosszú során át sem vagy azoknál a felnőtteknél, kik elvesztik a beszédképességüket stroke miatt. A tDCS ingerlés hatására felgyorsul a javulás és a kisgyerek ugyan úgy, mint egészséges társai először több hangot ad ki, gagyogni majd gügyögni kezd. Megformálódnak az első szavak papa, mama, baba. Az ingerlés nem helyettesíti a rendszeres foglalkozást, a kettő hatása összeadódik. Igy volt ez az 5 éves Cindy-nél is, aki a többszöri rTMS és tDCS után  fél évvel mondatokat formál, bár még erős fonációs zavarokkal. Ahogy mondanánk még csak az anyja érti a szavát.

Nagyon fontos a központi idegrendszeri sérüléssel született gyerekeknél a figyelem felkeltése. Ha nem tud figyelni mondhatunk, csinálhatunk akármit nem jut el az információ az idegrendszerbe. A homloklebeny kettős ingerlése segít ebben. A szülők első tapasztalata az ingerlést követő egy hónap elteltével, hogy a kisgyerek figyel, követ a tekintetével, reagál hangra, fényre. Ez, csak színes, fényes tárgyak mutatásával nem érhető el, ehhez át kell programozni az agyat.

A stroke után kialakult féloldali bénulásban is együtt alkalmazzuk a két stimulációt egy intenzív mozgásterápiával. Az ingerléssel elősegítjük, hogy az agy ép területei átvegyék a kiesett terület funkcióját.

Neurorehabilitácia v Šoproni – nová nádej pre chorých

A soproni neurorehabilitáció – a betegek új reménye

Viacej ak 10 rokov existuje Neuro rehabilitačný ústav v Šoproni. Jeho zakladateľkou je Mudr. Mally Judit neurologička venujúca sa výskumu tremoru, ataxie pri Parkinsovom syndrome, cievnych príhodách a iných závažných neurologických ochoreniach. Zaujala ju hlavne problematika rehabilitácie takto postihnutých pacientov a nová metóda rTMS /repetičná transcraniálna magnetická stimulácia / a tDCS / transcraniálna direkt curent stimulácia.

Podstata tejto metódy spočíva v tom že Nervový systém je neinvazívnym spôsobom prostredníctvom transcraniálnej  magnetickej stimulácie, prikladaním prístroja šíriaceho magnetické vlny meniace elektromagnetické pole čo spätne indukuje prúd v nervových vláknach. Stimulácia sa realizuje buď nízkymi alebo vysokými frekvenciami v závislosti od stavu pacienta.

Traumatické poškodenie mozgu, zápal, obehové problémy-cievna príhoda s následnými neurolgickými symptómami ako je ochrnutie, poruchy reči, poruchy pamati, spomalená pohyblivosť, spomalené myslenie, poruchy pozornosti, porucha schopnosti učiť sa a  depresívne nálady Všetky tieto funkcie prináležia k určitej oblasti mozgu čo dôkladným neurologickým vyšetrením pani prímarka  Mudr. Málly Judit presne stanový.

. Po cievnych príhodách a neurodegeneratívnych ochoreniach je práve toto prúdenie energie v nervových vláknach narušené. Opakovaním tejto stimulácie čo sa deje počas týždenného pobytu sa po niekoľkých dňoch dostaví výrazné zlepšenie Táto stimulácia nie je bolestivá.

Zvlášť efektívna je táto liečebná metóda u pacientov s ochrnutím t.j. po mozgovej príhode alebo poškodení miechy. Obnovenie pohybovej aktivity nie je závislé od času vypuknutia choroby. Účinok sa dostaví aj po 10 rokoch pričom efekt je trvalý. V záujme funkčného zlepšenia je nutné liečbu opakovať. Pri Parkinsonovej chorobe sa efektívnym javí pol ročný interval opakovania

Tzv. Šoproňská metóda vo významnej miere zlepšuje ochrnutia končatín, poúrazové následky  poškodenia miechy,  Parkinsonov syndróm kde veľmi významne zlepší tremor a  ataxiu  čo sa doposiaľ liekmi nedá veľmi ovplyvniť.  Syndróm bolesti,  perinatálne lézie, zlepšuje psychomotorický vývoj detí narodených s poškodeným nervovým systémom.  Narušený rečový vývin.

Súčasťou Šopronskej metódy je aj intenzívna pohybová terapia – rehabilitácia a masáže ktoré pacienti absolvujú doobeda a aj poobede.

Rehabilitáciu  absolvujú pacienti s erudovaným a veľmi dobre zohratým personálom ktorý sa okrem iných stará aj o to aby sa pacientii cítili dobre a aby tám vládla príjemná atmosféra bez stresov.

Pacienti sa môžu prihlásiť cez internet alebo telefonicky.                                                                             

 Pobyt je týždenný. Vždy v nedeľu prijíma pacientov pani prímarka Mudr.Málly Judit ktorá Vás aj vyšetrí a na základe toho Vám stanový formu rehabilitácie a na hlavu Vám zakreslí presné miesto  pre rTMS a tDCS stimuláciu.  V sobotu doobeda týždenná rehabilitácia končí. Pacienti si môžu pobyt predĺžiť po dohode s prímarkou ktorá rozhodne či je to potrebné alebo nie. Platí sa v hotovosti počas pobytu. Cena a všetky potrebné informácie sú uvedené na internetovej stránke.  /www. Neurorehabilitácia Sopron.hu/

Ubytovanie je zabezpečené v centre malebného hystorického mestečka Šoproň  v bezbarierovo upravenej  budove bývalého kláštora. Izby so dvojposteľové aby mohol mať pacient aj doprovod.

Útulné dvojposteľové izby s kúpeľňou sú vybavené TV, chladničkou, ohrievačom vody na prípravu čaju a kávy.  Stravu si pacient zabezpečuje sám. Obedy si telefonicky objednáva z reštaurácie ktorá ponúka 4 druhy menu a obed dovezú až na izbu. V blízkosti sú aj dobre zásobené potravinové obchody.   V interieri je aj internetové pripojenie

Pííbuzný pacientov sa môžu zúčastňovať aj všetkých cvičení a  Th aby s pacientom mohli cvičiť aj doma.

Neurorehabilitačný  ústav  je jedinečné zdravotnícke  zariadenie ktoré Vám môže významne zlepšiť Váš aktuálny zdravotný stav a je nádejou aj pre Vašu lepšiu budúcnosť  .

A függőleges felfüggesztés előnyei és a mozgásfejlődést felgyorsító hatása.

A Neurorehabilitáción már mindenki találkozott függesztőráccsal, ahol vízszintesen, hason, oldalt felfüggesztettük a vendégeinket és segítettük gyógytornásszal a mozgás megindítását. Ez a szerkezet nem teszi lehetővé a függőleges pozícióban való felfüggesztést és mozgásgyakorlást.

Ezért megalkottunk egy szerkezetet, ami lehetővé teszi a függőleges, antigravitációs felfüggesztést. A felfüggesztés balesetmentesen biztosítja a járás gyakorlását, az egyensúly felvételét és megtartását a függőleges helyzetben. Megtanul állni és felvenni az egyensúlyát, hisz itt nincs kitámasztva, mint az állítógépben és nincs bot sem a kezében, de mégis biztonságban van. Sokan mondják, hát én már tudok járni akkor, minek gyakoroljak felfüggesztve. Látszólag igaz. De meg tud-e fordulni önállóan, bot nélkül tud –e járni, ha valaki meglöki fel tudja-e venni az egyensúlyát vagy elesik. A válasz sokszor nem tudom. Egyértelműen alkalmas az ataxiások számára, a fél oldali bénulást szenvedők számára, a gyerekek számára. Jelenleg a rendszerünk nem alkalmas a gerincvelősérültek számára, de dolgozunk ezen.

Mit is tud ez a rendszer?

A felfüggesztés mobilisan lehetőséget biztosít a függőleges testhelyzet megtartására. Ehhez egyéni izomerő kell, kicsit imbolyog az egyén, de a saját izomerejével kényszerül megtartania magát. Hétfőtől péntekig egyre jobban. Én nem értek egyet azokkal a rendszerekkel, melyek merev orthesis formájában megtartják a törzset és nem engedik a saját izomerőt érvényesülni, fejleszteni. Ha levesszük az orthesist, a törzset megtartó gumis szerkezetet, akkor kártyavárként omlik össze a test, a törzs és nem képes tovább megtartani önmagát. Ehhez kell a mi rendszerünk. Itt a saját izomerőt fejlesztjük, ami hosszútávon biztosítja a mozgást a járáshoz, a törzs megtartásához. A bot használata a gerinc ferdüléséhez vezet és a béna végtagot nem terhelik a pacienseink megfelelően. Ezt felkötés nélkül nagyon nehéz megtanítani. Az egyensúly felvétele az életet jelenti bizonyos szituációkban. Gondoljunk arra, hogy valaki a járdaszegélyen áll és elmegy egy autó, oda figyel és elveszti az egyensúlyát és elesik. A figyelemmegosztás és egyensúly gyakorlása különösen fontos még azoknál is, akik tudnak járni. Erre alkalmas a mi rendszerünk.

Gyerekeknél délelőtt, délután 15 perc a függesztőrácsos tornába beillesztve. Felnőtteknél felváltva egyik nap délelőtt, másik nap délután a függesztőrácsos tornába beillesztve zajlik a használata napi ½ órában.

Az eszköz használatáért 15 ezer Ft-ot kérünk egy hétre.

Videó demonstráció

viac informácií

 

 

  • tDCS
  • Perinatalis lézió
  • Az újszülöttkori agykárosodás főbb tünetei és kezelésük

Transcranial direct current stimulation (tDCS)

Az agy plaszticitásának befolyásolása

Két koponyán kívüli ingerlési lehetőség terjedt el: a repetitive transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) és a transcranialis direkt current stimuláció.

Ezen eljárásokkal az agy plaszticitását lehet befolyásolni. Az ingerlés jellegét tekintve alapvetően különböznek egymástól. Míg a TMS a változó elektromágneses tér által keltett áramindukción alapszik, addig a tDCS esetében két elektróda között egyenáram folyik át. 2000-ben Nitsche és Paulus írták le a Journal of Physiologyban, hogy a gyenge áramhatás a koponyán keresztül megváltoztatja a sejtmembrán polaritását és az intracorticalis (kérgi összeköttetések közötti) ingerlékenységet. A külső és belső ingerhatásokra az agykéreg kapcsolataiban megváltozik az ingerlékenység: fokozódik vagy gátlódig. Ez az elektrofiziológiai alapja az agy képlékenységének, plaszticitásának. Az ingerlékenység tartós változása terápiás hatáshoz vezet a különböző központi idegrendszeri betegségekben.

 

A tDCS-nek, mint módszernek az alkalmazása

A két elektróda között gyenge áram 1-2 mA folyik át az agyon. Ha az aktív elektród az anód, akkor facilitáció jön létre, ha az aktív elektród a katód, akkor gátlás alakul ki. A kezelést több napon át kell ismételni. Az ingerlés hatását az határozza meg, hogy mely agyterületet stimuláljuk. Az agykéreg egyes területeihez különböző funkciók tartoznak. A motoros kéreg ingerlésével a mozgást lehet befolyásolni esetleg a béna végtagban is. A beszédmozgató központ a Brocka’mező a bal homloklebeny alsó tekervényének a hátsó részén helyezkedik el, melynek ingerlése segíti a beszéd kifejező képesség javulását stroke után. A figyelem felkeltése, a memória, asszociativ gondolkodás  a homloklebeny oldalsó részeihez kötött (dorsolateral prefrontal cortex), mely területek ingerlése a funkció javulásához vezethet.  Különösen fontos ezen agyterület stimulációja  koponyasérülés után vagy koraszülött csecsemőknél, akiknél a figyelem hiánya nagyfokban akadályozza a rehabilitációt. Egyszerre két agyterület is ingerelhető a kezeléssel. Mellékhatása nem ismert, epilepsiás betegeknél is alkalmazható a stimuláció. Még csak 14 éve alkalmazzák a tDCS a gyógyításban, ennek ellenére rendkívül széles az irodalma. A két koponyán kívüli ingerlés, az rTMS és tDCS együttesen alkalmazható, mert hatásuk összeadódik. Mindkettő jellemzője, hogy pár hét után észlelhető a terápiás eredmény, mely tartós. Az ismételt ingerléssel további kedvező eredmény érhető el.

 

Hatásmechanizmusa a koponyán kívüli ingerléseknek

Több hatásmechanizmus együttese határozza meg a terápiás hatásukat.

Bár az agykérget ingereljük, de ezen ingerlések hatása soha nem lokális, hanem a mélyebb agyterületeket és az ellenoldali agyféltekét (hemispherium) is stimuláljuk. Ebben nagy szerepe van a non-szinaptikus kapcsolatoknak az extraszinaptikus receptorokon keresztül. A kérgi kapcsolatokban megváltozik a GABA (gátló neurotransmitter) és glutamát (serkentő neurotransmitter) egyensúlya az ingerlést követően, mely a biokémiai alapját képezi a stimulációnak. Némi ellentmondás van ezen akut hatás és a terápiás hatás elnyújtott kialakulása között, ezért a hosszú távú hatásért a Brain Derived Nerve Factor (BDNF) és az őssejt képzés fokozott beindításával is számolni kell. A BDNF az a regeneráló fehérje az idegrendszerben, mely az idegi károsodás helyén fokozottan jelenik meg. Mindkét stimuláció fokozza a termelődését. Őssejtek a felnőtt agyban is képződnek. Ezek termelődése és a sérülés helyére történő vándorlása állatkísérletekben fokozódik az ingerlések után. Ez mindenképpen egy hosszú távú, oki kezelést jelent.

A két stimuláció elősegíti az idegrendszer regenerációját a különböző központi idegrendszeri betegségekben.

 

Irodalom

Antal, A., Nitsche, M.A., Kincses, T.Z.,Kruse, W., Hoffmann, K.P., Paulus, W.(2004). Facilitation of visuo-motor learning by transcranial direct current stimulation of the motor and extrastriate visual areas in humans. Eur J Neurosci,  19, 2888-2892.

Arias-Carion, O. (2008). Basic mechanism of rTMS: implications in Parkinson’s disease. Int Arch Med. 1, 2.

Benninger, D.H., Lomarev, M., Lopez, G., Wassermann, E.M., Li, X., Considine, E., Hallett, M. (2010). Transcranial direct current stimulation for the treatment of Parkinson's disease.J Neuroral Neurosurg Psychiatry, 81, 1105-11011.

Baker, J.M., Rorder, C., Fridriksson, J.( 2010). Using transcranial direct-current  stimulation to treat stroke patients with aphasia. Stroke 41, 1229-1236.

Clarkson, N.A., Overman, J.J., Zhong, S., Mueller, R., Lynch, D., Carmichael, T. (2011). AMPA receptor-induced local brain-derived neurotrophic factor signaling mediates motor recovery after stroke J Neusci, 31, 3766-3775.

Fregni, F., Boggio, P.S., Nitsche, M., Bermpohl, F., Antal, A., Feredoes, E., Marcolin, M.A., Rigonatti, S.P., Silva, M.T., Paulus, W., Pascual-Leone, A. (2005). Anodal transcranial direct current stimulation of prefrontal cortex enhances working memory. Exp Brain Res, 166, 23-30.

Fritsch, B.Reis, J., Martinowich, K., Schambra, H.M., Ji, Y., Cohen, L.G., Lu, B. (2010). Direct current stimulation promotes BDNF-dependent synaptic plasticity: potential implications for motor learning. Neuron, 66,198-204.

Khedr, E.M., Shawky, O.A., El-Hammady, D.H., Rothwell, J.C., Darwish, E.S., Mostafa, O.M., Tohamy, A.M. (2013). Effect of anodal versus cathodal transcranial direct current stimulation on stroke rehabilitation: a pilot randomized controlled trial.Neurorehabil Neural Repair, 27, 592-530.

Málly, J. (2013) Non-invasive brain stimulation (rTMS and tDCS) in patients with aphasia: Mode of action at the cellular level. Brain Res Bull, 98, 30-35.

Miniussi, C., Cappa, S.F., Cohen, L.G., Floel, A., Fregni, F., Nitsche, M.A., Oliveri, M., Pascual Leone, A., Paulus, W., Priori, A., Walsh, V. (2008). Efficacy of repetitive transcranial magnetic stimulation/transcranial direct current stimulation in cognitive neurorehabilitation. Brain Stim, 1, 326-336.

Nitsche, M.A., Paulus, W. (2000). Excitability changes induced in the human motor cortex by weak transcranial direct current stimulation. J Physiol  527 (Pt3), 633-639.

Stagg, C.J., Johansen-Berg, H. (2013). Studying the effects of transcranial direct-current recovery using magnetic resonance imaging. Front Hum Neurosci, Dec 12.

Vizi, E.S. (2000). Role of high affinity receptors and merman transporters in nonsynaptic communication and drug action in the central nervous system. Pharmacological Reviews, 1, 63-89.

Yamashita, T., Ninomiya, M., Hernández Acosta, P., García-Verdugo, J.M., Sunabori, T., Sakaguchi, M., Adachi, K., Kojima, T., Hirota, Y., Kawase, T., Araki, N., Abe, K., Okano, H., Sawamoto,K. (2006). Subventricular zone-derived neuroblasts migrate and differentiate into mature neurons in the post-stroke adult striatum.J Neurosci., 26, 6627-36.

A szülési sérülések tüneteit is javítja az elektromágneses kezelés

Vagy

Az elektromágneses ingerlés elindítja a javulást a szülési sérülteknél

 

A terhesség kilenc hónapja a legtöbb nő életének legszebb időszaka, még akkor is, ha kisebb-nagyobb kellemetlenségek kísérik. A szülés meg maga a csoda. A csodavárás eufóriájában a szülő nő nem is gondol arra, hogy a világra jövetelnek kockázatai is vannak.

Bizony. a szülés nem teljesen veszélytelen – mondja dr. Málly Judit, a soproni neurorehabilitációs központ igazgatója. Előfordul, hogy a vajúdás a szokásosnál tovább tart, de azt sem ritka, hogy a magzat elakad a szülőcsatornában, vagy a méhlepény nem működik megfelelően. Ebben a helyzetben a legnagyobb bajt a vérellátási zavar jelenti, aminek következtében nagy a valószínűsége annak, hogy megsérül a kicsi agya.

 

Létezik arra megbízható módszer, amellyel fel lehet mérni a csecsemő állapotát, esetleges sérülésének mértékét?

Az úgynevezett Apgar érték az, amely képet ad az újszülött állapotáról. Az orvos „pontozza” a baba színét, pulzusát, izomtónusát, légzését. Ha ez az érték alacsony, akkor ennek súlyos oxigénhiányos állapot lehet az oka. Ilyenkor gyakori akamra körüli területek oxigénhiányos károsodása, ami az idegpályák elvelőtlenedéséhez vezet. Ehhez azt kell tudni, hogy az agy idegsejtjeit zsírréteg, szaknyelven mielinhüvely veszi körül, s akkor beszélünk elvelőtlenedésről, ha ez a réteg eltűnik. Különböző neurológiai tünetek alakulhatnak ki. Gyakori, hogy a motoros pálya sérül ilyenkor a végtagok izmai merevekké válnak és a hátizomzat tónusa csökkent. A csecsemő nem tudja emelni a fejét, nem tud megfordulni esetleg összerendezetlenül „remegnek” a végtagjai.

 

Mennyire befolyásolja a vérellátási zavar okozta izommerevség a gyermek későbbi fejlődését?

Rendkívüli mértékben befolyásolja. Ugyanis gyerekeknél ez a fajta születési  sérülés mindig komplex, vagyis egyszerre testi és szellemi. Magyarán: ha a gyerek mozgásfejlődése lemarad, akkor ez fékezi, sőt le is állítja az értelmi fejlődést is. Ha a kicsi például nem tudja felemelni a fejét, ez komoly vizuális élménytől fosztja meg az agyat, vagyis egy nagyon fontos inger kiesik, aminek szellemi fejlődése látja kárát. Jellegzetes tünet, hogy így sérült gyerek nem tud talpra állni, hanem csak lábujjhegyre.

 

Korábbi beszélgetéseinkből olvasóinkat emlékezhetnek arra, hogy a soproni neurorehabilitációs központban milyen sikerrel kezelik a gerincsérüléseket, az agyi érkatasztrófa utáni állapotokat, valamint a Parkinson-kórban szenvedőket. Mivel tudná bíztatni azokat a szülőket, akiknek gyermeke szülés közben sérült meg?

Módszerünk, a hagyományos rehabilitáció és az elektromágneses terápia kombinációja. A gyerekek mozgásbeindulását, izomlazulását és figyelemkoncentrációját lényegesen tudjuk javítani. Nagyszerű munkatársaim szaktudással és türelemmel tornáztatják a kis betegeket. Például „felfüggesztik” őket, s úgy repítik őket a levegőbe. Ezzel „kényszerítik“ arra, hogy felemeljék a fejüket, tartsák a törzsüket. Azt tapasztaltuk, hogy a kezelés után jobban tudnak koncentrálni, érdeklődőbbé válnak. Persze itt is érvényes, hogy minél előbb kezdjük el a kezelést, annál jobb. Az elektromágneses kezelés (rTMS) az agy plaszticitását (képlékenységét) befolyásolja, ami egy funkcionális javulást eredményez. Gyerekeknél ez különösen hatásosan érvényesül. Óriási jelentőségű, ha a gyerek megtanul mászni, felkapaszkodni, szoba tiszta lesz és elindul a beszédje.

 

A hagyományos rehabilitációról mindenkinek van némi fogalma, de a módszer másik részéről, az oly sokszor emlegetett TMS  kezelésről kevesen tudnak.  Mit tud ez a készülék?

Az ingerlő készülék a másodperc tört részéig olyan nagy intenzitású változó elektromágneses teret hoz létre, amely a koponyán áthatolva (transcranialis) áramot indukál az idegrendszerben, mint vezető szövetben.  Ugyanúgy, mint a felnőttek esetében, a gyermekeknél is csökkenti az izommerevséget, ellazítja az izmokat és segít beindítani az aktív mozgást. Sajnos, az éretlen agyban gyakran alakul ki epilepsziás roham. Az intézetünkben alkalmazott alacsony frekvenciájú kezelés érezhetően csökkenti a rohamok számát.  Számtalan eszközünk van arra, hogy játékosan fejlesszük a gyerekeket. Szüleik boldogan nézik a foglalkozásokat, s a szemmel látható javulást tapasztalva nem győznek hálálkodni. Ám - mint minden betegség esetében - itt is a kezelést meg kell ismételni, hogy folyamatos javulást érjünk el. Ne gondolja senki, hogy valamiféle csodaszerről van szó. Kitartó, türelmes munkával viszont nagyon hatásos lehet a kezelés.

 

Őszintén szólva még az egészséges gyermeket is nehezen engedi el a szülő idegen környezetbe, hát ha még sérültről van szó…

Így van. Csakhogy mi úgy álmodtuk meg és építettük fel intézményünket, hogy legyen benne kényelmes hely mindenkinek: betegnek és hozzátartozónak egyaránt. Ne vegyék szerénytelenségnek, de a környező országokból – köztük Szlovákiából is – érkező köszönő szülői levelek azt mondatják velem, hogy helyesen tettük. Ezt igazolja az is, hogy kis pácienseink örömmel térnek vissza hozzánk.

 

(kovács)

Bevezető

Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben.  Rövid összefoglalómban támpontokat szeretnék adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben. Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud. Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével. Ezekről itt nem szólnék.

 

Az újszülöttkori agykárosodás elnevezései

Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Egy rendkívül heterogén kórkép, melyre jellemző a mozgásfejlődés elmaradása, vagy lelassulás, a szellemi fejlődés meglassult volta és a neurológiai tünetek megjelenése.

 

Az újszülöttkori agykárosodásra hajlamosító tényezők

Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. A genetikai megbetegedések, bár tünetei hasonlóak lehetnek, ebbe az összefoglalóba nem kerültek be.

 

Az újszülöttkori agykárosodás főbb tünetei

 

Figyelem!

Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is.  Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Ha ez a későbbiekben is elmarad, akkor a központi idegrendszeri károsodás nagy valószínűséggel felmerül, amennyiben az érzékszervek épek.

 

Motoros fejlődés

Szándékosan nem a motoros fejlődés elmaradásával kezdtem, ami könnyebben észrevehető, persze bizonyos idő után.  Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szűkség. Ezen szempontok csak kiragadott tünetek, melyekre feltétlen oda kell figyelni.

 

Neurológiai tünetek

Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak.  Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni. A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.

Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. Emellett lehetnek agyállományt érintő vérzések, amelyek ha felszívódnak, liquorral (agyvíz) teli üregek maradnak vissza (porencephal cysta).

 

Mi a teendő?

A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.  Igyekezni kell terpeszbetétes pelenkával, szétterpesztett alsó végtagokkal, hason való fektetéssel csökkenteni ennek előfordulását.

Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni. Jellemző a módszerekre, hogy a perifériát, az izmokat, inakat kezelik, s ezzel indirekt módon tudnak hatni a sérült központi idegrendszerre.

 

A repetitiv transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) alapelve

Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Az rTMS-kezelés hatása meghaladja az ingerlési periódust, ezért a központi idegrendszeri betegségekben terápiaként alkalmazható.

 

Mi várható az újszülött rTMS-kezelésétől?

Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél.  Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést.  Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető. Így az epilepszia nem akadálya a kezelésnek.

 

Összefoglaló

Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer. Ma lehetőség van a központi idegrendszer direkt ingerlésére, a széles körben alkalmazott mozgásterápiával együtt.

 

Dr. med. habil. Málly Judit

Neurológus főorvos

Egyetemi magántanár